SHI-GURA – Létezik!

Bármennyire is szerettem a Hope E4 fékeimet, eljött a váltás ideje, amit én indukáltam. Nyilván rossz beidegződés, de vagy nagyon későn vagy állandóan fékezek, pályától függ. Utóbbival nem volt baj, jól bírta a hőt a Hope, de az elsővel annál inkább. Az E4-ek megbízható, stabil fékek, de nem erőbajnokok, pont emiatt lehet őket szeretni vagy nem szeretni. Nekem nem az érzelmekkel volt bajom, hanem a ténnyel, hogy későn lassulok le.

Kimondható, hogy évek óta kering a neten a Shigura, mint fogalom, ami két külön gyártó fékeinek az összepárosításából fakad. Shimano fékkar és Magura nyereg.

De miért is jó ez?

Az új Magurák fékkarjai konkrétan műanyagból készülnek és facsavar jellegű, ritka menetes csavarokat használnak. Ennek eredménye a temérdek legyilkolt kar a szerelések következtében, illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy a műanyag esésnél is sérülékenyebb. A ritkább ok, hogy a Magura karok ergonómiája nem a legjobb, a gyári elég bumszli is, lehet kapni többféle kart utólag hozzá ugyan, de szerintem feleslegesen drágák. Egyszer volt már gyári MT5 szettem, az előbb említett problémák egyike sem zavart kifejezetten, de azért elég para volt, amikor húzod meg a fékart a kormányon és olyan, mintha a menetnek nem lenne vége.

Pár éve megfogadtam, hogy csak DOT folyadékkal működő féket fogok használni. A DOT ugyan megköti a párát és mérgező, meg a festéknek sem tesz jót, de működésében sokkal stabilabbnak tartom. Az ásványi olaj – főleg Shimano féle – pedig a hidegben vállalhatatlanul viselkedik, a fék kiszámíthatatlan lesz és a legnagyobb erénye, hogy két hét egyhelyben állástól is feketére ég…

Korábban próbáltam Shimano féket, Magura ásványi olajjal, na most az érdekes az, hogy a Magurának alacsonyabb a forráspontja, de mégis kiszámíthatóbb lett tőle a fék.

Rengeteg Shimano fékem volt már az elmúlt 17 évben, kezdve a régi M800-as Sainttől, a 810-es Sainten át, a híres 785-ös XT-n, az új SLX, Zee és M8000-es XT-ig. Ezek közül a 810-es Saint kiemelkedő volt erőben, megbízhatóságban, meg úgy egyáltalán kb. bármivel elműködött és mindig ugyanúgy. Volt ez 2011 környékén és azóta sem értem, hogy az állítólagos fejlesztések következtében, hogy lehet valami egyre MÁSABB (direkt nem rosszabbat írtam).

A dirt bringámon egy MT510-es négy dugattyús Shimano fék van, 2 havonta légtelenítve, oké 3 éves fék, de ha egy héten többször veszem elő a dirt bicajt, akkor az biztos, hogy mindig máshogy működik… Sőt igazából olyan, mintha a fékolaj csak elpárologna belőle. Érthetetlen.

Hogyan építsük össze?

Nincs itt semmi űrtechnológia. Pofon egyszerű a dolog, amelyik végén vagy a kábelnek és ahova szeretnéd csatlakoztatni, annak megfelelő szerelékre lesz szükséged. Féknyeregnél Magura csatlakozóra, fékkarnál pedig Shimanora. Ezt kiegészítem annyival, hogy a fékkarnál jó a Magura tüske is, mert ugye a kábelek egyforma átmérőjűek, sőt a Magura tüske belső átmérője nagyobb, így vélhetően több olaj jut át rajta. Nekem viszont Jagwire van, az hosszabb és annak a legnagyobb a nyílása is. Érdemes Magura kábelt venni, azon a banjo gyárilag rajta van, jönnek vele csavarok, meg tartalék tüske és roppantó gyűrű is.

Légteleníteni, ahogy akarod vagy neked könnyebb. Lehet úgy, mint az autóknál, hogy fentről rátöltesz és belepumpálod a rendszerbe, majd fékkar behúz, nyeregnél nyit, fölös olaj kinyom, így távozik a fölös levegő is. Vagy lehet alulról feltöltve a rendszert, így gondolnád, hogy a fizika megoldja és kitolja maga előtt az olaj a levegőt a fékkarnál a pohárba, de nem. Én így próbáltam, de laza 1,5 óra és háromszori átnyomás volt, mire tökéletesen légmentes lett. Sebaj, működik.

Nekem MT5 eStop nyereg van, Zee fékkarokkal. A nyereg ugyanaz, mint a sima MT5-7, semmi különbség, négy egyforma drabális nagy dugattyú. A Zee kart pedig szerintem nem kell bemutatni. Újonnan vettem egy formától, aki mindig ilyen szetteket épít össze és ő tuningolta bele a szerszám nélküli állíthatóságot. Profi. Gondolkoztam újabb fajta Shimano fékkaron, de nincs túl nagy kezem, így aggályos volt, hogy a fékkar túlfolyó tartálya mögötti megtámasztás miatt, túl messze lett volna a kar vagy úgy jártam volna, mint Jesse Melamed és le kellett volna vágnom a markolat belsejéből.

Menet közben

A Hope is nagy volt, de a Magura nyereg is hatalmas, így van hol hőt leadnia. A betétek pedig vagy 4 külön darabban vagy a hátlapot bevágva és a ferodolt elkülönítve vannak. Biztos vagyok benne, hogy ez is sokat dob a hűtésen. A Magura fékek vastagabb tárcsát használnak, így ez megint csak nehezebb elmelegedést és hosszú távon konkrétabb fékérzést ad. Nekem egy pár BBB Powerstop tárcsám van, melyeknek a szélei nem cakkozottak, így a fékerő ennek köszönhetően is stabilabb lesz. Mindezek ellenére a fékkar nem koppan akkorát, mint a Hopenál, határozott a tárcsa és a betét kontaktja, de mégis olyan kis szofisztikált.

A Shimano fékek elég digitálisan fognak, ami annyit jelent, hogy behúzod és harapnak, viszont utána elkezd halványulni a fékerő. Én ezt kifejezetten nem szeretem, ez sárban, de szerintem kb. bármikor inkább tud zavaró lenni, minthogy te kontrollálod a fékhatást a kezeddel.

Szerintem a jó fékerő nem a hirtelen fékerő leadásban mérendő, hanem a lassítás mértékében. Egyáltalán nem baj, ha egy fék nem tépi le az arcod, már csak a fékezés gondolatára is, de mennyivel jobb az, hogy egy féktávon, ami megköveteli az összes fékerőt, akkor nem azonnal megáll a kerék, hanem van lehetőséged egy kicsit játszani a közölt fékerővel. És ez nem a hagyományos értelemben vett adagolhatóság kérdése. Mert ugye az álló kerék nem lassít eleget, az csúszik és úgy sem a váz mozgásából fakadó előnyöket, sem pedig a gumi mintázatát nem tudod kellően érvényesíteni.

A Magura erős és amikor ezt írom, akkor azt nagyon komolyan gondolom. Az erő közlés itt is elég hirtelen, de nem annyira, mint Shimanoéknál, viszont utána nincs halványulás. Szinte érzed a fékkaron, ahogy a betétek szorítják a tárcsát, bármi áron. Ezzel meg tudod csinálni, hogy valamilyen meredek pályán (pl. Pite hard) csak becsorogsz, a kerék tud gurulni, tud tapadni, te tudsz irányítani, gondolkodni, nem csak csúszás közben túlélni.

Mikor elkezdtem őket használni, még meleg volt, de parkozni már nem mentem, így nem nagyon volt olyan hely itthon, ahol sikerült volna komolyabb melegedést elérni. Viszont voltam velük két versenyen is, ebből egyik a Mecsek Enduro OB volt és ott kaptak rendesen. Egy biztos, kell még idő, hogy megszokjam a fékhatást, illetve a servo-wave miatt a kezem is máshogy reagál. Ez inkább abban mutatkozik meg, hogy hajlamos vagyok erősebben húzni bizonyos helyzetekben, pedig nem kellene.

Ami meglepő és egyelőre nem tudom a miértjét, hogy a mostani hidegebb időben sem vagy csak alig észrevehető mértékben pumpálják magukat a fékek. Aki okosabb és tudja, hogy miért van ez, légyszi homályosítson fel, köszi. Ha két tippem lehetne, akkor vagy a nyeregben keresném, de azzal elvileg nincs gond Shimanoéknál vagy pedig a feljebb említett tüske, ami a csőbe megy, a nagyobb belső átmérő miatt több olajat enged oda-vissza és esetleg a hő hatására változik az olaj sűrűsége (ami elég abszurd, tekintve, hogy milyen erőhatásra van tervezve) és ennek köszönhetően lassabban áramlik, de passz. Egy tuti, a próbát megéri a fék és viszonylag kis pénzből össze lehet építeni. Ja és bármilyen kombinációban, Magura nyereg és Shimano kar okés, tehát építhetsz brutál DH féket, meg hiperkönnyű, de erős trail/xc féket is.

Hátszelet!

*Igen, a borítóképet youtube-ról loptam.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like